ReKreáció

Luca nap Legrövidebb nappal az évben. Az év leghosszabb éjszakája. Korábban a téli napforduló. Gonoszjáró nap. Boszorkányok napja.
A Luca név a Lux szóból ered, fényt, fényességet jelent. Fényhozóként is emlegetik.
Szent Lucia napja, aki a vakok, szemfájósok, utcalányok és menyasszonyok védőszentje. Házasságszerző szent. A 3. vagy 4. században élt Szicília szigetén. Nemesi családból származott. A legenda szerint fiatal szűzlányként elzarándokolt beteg édesanyjával szent Ágota sírjához. Lucia a sír lábánál elaludt, s álmot látott. Ágota hívta, hogy lépjen az égiek seregébe. Ennek hatására Jézus menyasszonyaként kívánt a jövőben élni. Anyukája meggyógyult, mégse fogadta örömmel lánya elhatározását. Akkoriban a kereszténység csak éppen elterjedt, sok helyütt tiltott eretnekség volt. A családja más vallású vőlegényt választott neki, aki saját isteneinek imádatára akarta kényszeríteni. De Lucia nem állt kötélnek, ezért vőlegénye feljelentette keresztény hite miatt. A legenda szerint mivel „eretnekségét” semmilyen kényszerítő erő hatására nem kívánta levetkőzni, ezért még a bordélyba is el akarták vitetni, hogy meggyalázzák, de 50 barommal sem lehetett elvontatni, mert az állatok megtorpantak. Máglyahalálra ítélték, de a tűz se fogta. Végül hóhérok vágták el a torkát, így halt mártírhalált. Mítosza szerint átmetszett torokkal is befejezte imáját, s csak aztán halt meg.
Hazánkban a katolikus szent mellett létezett egy ártó, rontó nőalak, boszorkány, az ún. Luca-asszony, aki alakja még az ősi hiedelemvilágból maradt fent. Ezért rossz szájíze miatt nem is szívesen adták gyermeküknek a Luca nevet a magyarok.

Hiedelmekben, népszokásokban, babonákban gazdag nap.

- 12 nap van hátra Karácsonyig. Megfigyelik a 12 nap időjárását, mert előrevetíti a következő év 12 hónapját. Luca napi búzát vetnek, ami Karácsonyra kihajt, s a jövő évi termést jósolja.
- Luca nap is férjjosló, szerelem varázslatokat végeztek. Gombócot főztek. Luca napi cédulákat, 12 névvel a párna alá rejtették, s minden nap húztak belőle egyet, eldobták. Úgy tartották, hogy amelyik név Karácsony napján bennmarad a párna alatt, úgy hívják majd a jövendőbelijüket. Luca ágat, meggyfaágat vágtak, vízbe tették, s ha Karácsonyig kizöldült, a lány a következő évben férjhez ment. De az András-napi szokások is előfordulnak ekkor is.
- Ezen a napon kezdték el készíteni a Luca székét a férfiak, hogy Karácsonykor éjfélkor ráállván meglássák, ki a boszorka. /Nem mintha a faluban nem tudták volna ki az?! :)/ A széken állva meglátható ugyanis ki visel ördögszarvakat. 9 féle fából kell készíteni. De vidékenként eltérő az elkészítésre, s alapanyagokra vonatkozó előírások. Csak fából lehet, fém nem lehetett benne. Protestánsoknál keresztúton tették le, katolikusoknál a templomban a karácsonyi éjféli misén ráállva leplezték le a boszorkányokat. Aztán utána el kellett égetni.
- 12 éves fiúgyerekek szokása volt járni a házakat, ez volt az ún. kutyálkodás. Belépvén szalmát dobtak a földre, rátérdeltek, s mindenféle jókívánságos mondókával igyekeztek biztosítani a termést, a jószágok hozamát.
- Tilos volt szőni, varrni, mert bevarródik a baromfi „feneke”. Épp ezért az ellentéte, a bontás engedélyezett volt.
- Úgy tartották, hogy ezen a napon a férfi vendég jót hoz.
- Alakoskodás ezen a napon is szokás volt, maszkokat húzva ijesztgették, imádkoztatták meg a gyerekeket. Ez volt Luca réme.

Forrás:
M1 Tv
Sulinet
Csillagászattörténet

Kép forrása: http://homemade.truepath.com/stlucia2.gif