ReKreáció

Luca nap Legrövidebb nappal az évben. Az év leghosszabb éjszakája. Korábban a téli napforduló. Gonoszjáró nap. Boszorkányok napja.
A Luca név a Lux szóból ered, fényt, fényességet jelent. Fényhozóként is emlegetik.
Szent Lucia napja, aki a vakok, szemfájósok, utcalányok és menyasszonyok védőszentje. Házasságszerző szent. A 3. vagy 4. században élt Szicília szigetén. Nemesi családból származott. A legenda szerint fiatal szűzlányként elzarándokolt beteg édesanyjával szent Ágota sírjához. Lucia a sír lábánál elaludt, s álmot látott. Ágota hívta, hogy lépjen az égiek seregébe. Ennek hatására Jézus menyasszonyaként kívánt a jövőben élni. Anyukája meggyógyult, mégse fogadta örömmel lánya elhatározását. Akkoriban a kereszténység csak éppen elterjedt, sok helyütt tiltott eretnekség volt. A családja más vallású vőlegényt választott neki, aki saját isteneinek imádatára akarta kényszeríteni. De Lucia nem állt kötélnek, ezért vőlegénye feljelentette keresztény hite miatt. A legenda szerint mivel „eretnekségét” semmilyen kényszerítő erő hatására nem kívánta levetkőzni, ezért még a bordélyba is el akarták vitetni, hogy meggyalázzák, de 50 barommal sem lehetett elvontatni, mert az állatok megtorpantak. Máglyahalálra ítélték, de a tűz se fogta. Végül hóhérok vágták el a torkát, így halt mártírhalált. Mítosza szerint átmetszett torokkal is befejezte imáját, s csak aztán halt meg.
Hazánkban a katolikus szent mellett létezett egy ártó, rontó nőalak, boszorkány, az ún. Luca-asszony, aki alakja még az ősi hiedelemvilágból maradt fent. Ezért rossz szájíze miatt nem is szívesen adták gyermeküknek a Luca nevet a magyarok.

Hiedelmekben, népszokásokban, babonákban gazdag nap.

- 12 nap van hátra Karácsonyig. Megfigyelik a 12 nap időjárását, mert előrevetíti a következő év 12 hónapját. Luca napi búzát vetnek, ami Karácsonyra kihajt, s a jövő évi termést jósolja.
- Luca nap is férjjosló, szerelem varázslatokat végeztek. Gombócot főztek. Luca napi cédulákat, 12 névvel a párna alá rejtették, s minden nap húztak belőle egyet, eldobták. Úgy tartották, hogy amelyik név Karácsony napján bennmarad a párna alatt, úgy hívják majd a jövendőbelijüket. Luca ágat, meggyfaágat vágtak, vízbe tették, s ha Karácsonyig kizöldült, a lány a következő évben férjhez ment. De az András-napi szokások is előfordulnak ekkor is.
- Ezen a napon kezdték el készíteni a Luca székét a férfiak, hogy Karácsonykor éjfélkor ráállván meglássák, ki a boszorka. /Nem mintha a faluban nem tudták volna ki az?! :)/ A széken állva meglátható ugyanis ki visel ördögszarvakat. 9 féle fából kell készíteni. De vidékenként eltérő az elkészítésre, s alapanyagokra vonatkozó előírások. Csak fából lehet, fém nem lehetett benne. Protestánsoknál keresztúton tették le, katolikusoknál a templomban a karácsonyi éjféli misén ráállva leplezték le a boszorkányokat. Aztán utána el kellett égetni.
- 12 éves fiúgyerekek szokása volt járni a házakat, ez volt az ún. kutyálkodás. Belépvén szalmát dobtak a földre, rátérdeltek, s mindenféle jókívánságos mondókával igyekeztek biztosítani a termést, a jószágok hozamát.
- Tilos volt szőni, varrni, mert bevarródik a baromfi „feneke”. Épp ezért az ellentéte, a bontás engedélyezett volt.
- Úgy tartották, hogy ezen a napon a férfi vendég jót hoz.
- Alakoskodás ezen a napon is szokás volt, maszkokat húzva ijesztgették, imádkoztatták meg a gyerekeket. Ez volt Luca réme.

Forrás:
M1 Tv
Sulinet
Csillagászattörténet

Kép forrása: http://homemade.truepath.com/stlucia2.gif

Szőnyi Zoltán: Pattanj Pajtás, Pattanj Palkó

Pattanj Pajtás, Pattanj Palkó
Nézd már nyílik ám az ajtó.
Kinn pelyhekben hull a hó,
S itt van, itt a Télapó!

Meg-megrázza ősz szakállát,
Puttony nyomja széles vállát.
Benne, dió, mogyoró,
Itt van, itt a Télapó!

Oly fehér a rét, a róna,
Mintha porcukorból volna,
Nagy pelyhekben hull a hó,
Csakhogy itt vagy, Télapó.

Az én gyerekem legalább 3 hete várja. Úton, útfélen, éjjel-nappal emlegetve. :) Ma meg pláne ez a fő beszédtéma, hisz rengeteg csomagot hozott tegnap…
De mégis kicsoda is ez a Mikulás? A Télapó? Mivel megintcsak képzavar él bennem ezzel kapcsolatban, hisz az amerikai filmekben például a Mikulásnak öltözött kövér ipse Szenteste mászik, s szorul rendre a kéménybe, a gyerekeknek ajándékot vive, akik pedig Karácsony reggelén, pizsamában nyitogatják ajándékcsomagjaikat… No de az nem Karácsonyapó?
Hogy tehetném helyre ezeket a dolgokat? Írok róla egy blogbejegyzést! :)
Szent Miklós a 3. században élt, Myra püspöke volt, ami Lycia római provinciában, Kis Ázsiának félszigetszerű tartományában volt, a mai Törökország területén található. 343. december 6-án távozott el az élők sorából. A tengerészek, kereskedők, illatszerészek, gyógyszerészek, zálogházak, gyermekek és diákok védőszentje Oroszországban, Görögországban és Szerbiában. Magyarországon a pálinkafőzők és Kecskemét városvédőszentje. :)
245 és 270 között született, Patara-ban, Kis-Ázsiában. 19 évesen szentelték pappá. Egy ideig a Sion kolostor apátja volt. Örökségét szétosztotta a szegények között. Segítette a gyerekeket, ezért szentnek tartották. Több mítosz kapcsolódik a nevéhez.
Legismertebb történet szerint legendája onnan ered, hogy egy szegény ember három lányán segített, megmentette őket az elszegényedéstől, s a prostitúciótól. Az apjuknak ugyanis nem volt elegendő pénze a hozományra, s anélkül hajadonok maradtak volna. A püspök elhatározta, hogy segít nekik, de ezt névtelenül szerette volna megtenni, mert nem várt cserébe köszönetet. Ezért három különböző éjszaka tett egy-egy aranyerszényt a szegény apa ablakába. Az apa az utolsó alkalommal kileste, így jótéteménye nem maradt titokban. Amikor az hálát akart rebegni neki, azt mondta, hogy egyedül Istennek tartozik köszönettel. Így terjedt el híre, s az egyházban ünnepelt névnapja a 19. században külön kis ünneppé alakult, amikor jócselekedete emlékére a Mikulás a kitisztított csizmácskákba szaloncukrot, déli gyümölcsöket tesz piros zsákocskában.
Régen eleink ezen a napon jelmezes játékokat, ún. alakoskodást tartottak. Magyarországi eredete nem ismert, de a 18. század végén már tiltották. Ez sváb befolyásra enged következtetni, de csak annyi bizonyos, hogy nyugatról származó szokás. A tiltás oka az volt, hogy nem a szerető Miklóst mutatta be, hanem egy krampuszszerű lény ijesztgette láncot csörgetve a gyerekeket, s egyúttal jutalmazott is. Egyes feltételezések szerint a germán Odin kettős: jutalmazó és büntető alakjának továbbgondolása. Az alakoskodás a 20. század végén tűnt el.
A ma ismert Mikulás képe a polgárosodással együtt jelent meg a 19. század végén. Maga a csokimikulás 1934-től létezik Magyarországon.
Magyarországon december 5-én éjjel, névnapja hajnalán tölti meg a gyerekek kiscsizmáját mikuláscsomaggal vagy virgáccsal, attól függően, hogy előző évben hogyan viselkedtek. Alakja a Télapóval a két világháború közt fonódott össze, akkor kialakult elnevezés, s manapság, mint a Mikulás szinonimájaként használatos. Mikulás elnevezés a Miklós szlovák változatából ered. Szintén szinonima, s 30-40 évvel későbbi elnevezés, mint a Télapó. Régen „szálláshelye” nem a földön volt, hanem a Mennyben. Onnan figyelte a gyerekek cselekedeteit. Segítői pedig angyalok és ördögfiak, krampuszok voltak. A globalizáció hatására szálláshelye „átkerült” a földre, pontosabban Lappföldre, s rénszarvas vontatta szánon jár. Legalábbis Európában, főképp nyugaton. Mára alakja erősen elüzletiesedett.
A világ különböző helyein rendre más néven emlegetik, s más szokáskör tartozik hozzá:
· Magyarországon: Mikulás, Télapó
· Lengyelországban a Mikołaj látogatja meg a gyerekeket.
· Angliában: Father Christmas, Karácsonyapó
· Németországban: Weihnachtsmann (Karácsonyapó), Nikolaus
· Franciaországban: Père Noël
· Dániában: Sinter Klaas, Julemand, a Karácsonyember látogat és Grönlandon lakik.
· Hollandiában: Kerstman, Sinterklaas, röviden:Sint ”-nek nevezett Mikulás fehér lovon jár.
· Finnországban: Joulu Pukki Az „igazi” Télapó, Joulupukki Lappföldön lakik.
· Norvégiában: Julenissen
· Svédországban: Jultomten manó hozza az ajándékokat
· Oroszországban: Gyed Moroz, azaz Fagy Apó, illetve a Fagyok Nagyapja ajándékoz, akit Oroszország és Moszkva védőszentje, Szent Miklós helyett ünnepelnek. Ő Babuskával és unokájával Sznyegurocskával (Hóleány) jár és újév napján hoz ajándékokat.
· A spanyol kisgyerekek a napkeleti bölcsektől (Háromkirályok: Los Reyes Magos) várják az ajándékot.
· Baszkföldön: Olentzero
· Portugáliában ilyenkor Télapó és Karácsonyapó is dolgozik.
· Olaszországban: Befana vagy Babbo Natale, egy nő az ajándékozó.
· Marokkóban: Black Peter
· Amerikában és Kanadában: Santa Claus, karácsonyi ajándékozó Mikulás és az Északi-sarkon él. Munkáját manók segítik. Karácsony hajnalán jár, sütit eszik, az amerikai filmekből ismert módon.
· Brazíliában, Peruban és Spanyolországban: Papá Noel
· Mexikóban, Costa Ricában és Kolumbiában a Jézuska (El Nino) veszi az ajándékokat
· Kínában: Sengtan Laozsen
· Japánban: Santa-szan*

*Wikipedia – a Forrás :)

Életéről további információkat itt olvashatsz: Mikulásbirodalom
Jótéteményei további legendáiról itt olvashatsz: Szent Miklós - Wikipedia

Kép forrása: http://turistautak.hu/poi.php?id=61405

November utolsó napjait éljük. A római „novem” szóból származik, ami jelentése: kilenc, mely az év kilencedik hónapjára utal. Az évszak utolsó hónapja, őszutó, katolikusoknál Szent András hava, régen a köznyelvben a beszédes Disznótor hava nevet viselte, a székely-magyar naptár pedig az Enyészet havaként tartja számon. Már befejeződtek a betakarítások, s a ködös, csapadékos idő után megérkeznek a varjak, s az első hó. A téljósló megfigyelések időszaka. Ilyenek a következők:
„- ha Mindenszentek napján hó esik, nem olvad el márciusig;
- ha Mindenszentek napja nedves, lágy telet várhatunk, ha pedig száraz, úgy kemény tél következik;
- Márton olykor fehér lovon jár;
- ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál;
-Szent Erzsébet napja, tél erejét szabja. Ha az Örzsébet a "hópendelyét" alaposabban megrázta, abból enyhe decemberre és lágy télidőre következtettek;
- ha Katalin kopog, a Karácsony locsog;
- amilyen Katalin napja, olyan a január, amilyen a következő nap, olyan a február.”*
/Milyen is volt? :)/

Még népi mondóka is szól róla:
„Ködös Márton után
Enyhe telet várhatsz,
Havas Márton után
Farkast soká láthatsz.
Szent Erzsébet-napja
Tél elejét szabja,
Az András-napi hó
A vetésnek nem jó.”*

A 100 éves naptár szerint hosszú és kemény télre számíthatunk, ha a madarak ősszel „feltankolnak”, kövérek, ha sok a makk és a keménymagú gyümölcs, ha október hideg és viharos, és ha november száraz, nem fagyos. Ezek szerint nem sok jó kecsegtet bennünket… :)

De nem csak az időt jósolták eleink, hanem arra is kíváncsiak voltak a lányok és legények, mikor, s kivel kötnek házasságot. Katalin napjához is kapcsolódnak férjjósló babonák. Ha a lányok gyümölcsfaágat, ún. Katalin ágat állítanak a vízbe és az karácsonyra kihajt, akkor közeleg a menyegző. A legények, ha e napon böjtölnek, akkor álmukban megláthatják a jövendőbelijüket. Számos vidéken Katalin nap dologtiltó, azaz az ekék nem szántanak, a malmok nem őrölnek, kenyeret nem sütnek.
De november 30., András, azaz a beszédes „disznóölő” napja is hasonló „bolondságokkal” telt anno. A Művészeti suliban - mint már itt utaltam rá - mi is főztünk fiúnevekkel töltött gombócot, mely azt mutatta meg, hogy hogy fogják hívni a jövendőbeli férjed. Amelyik nevű gömböc először tempózott fel a víz színére... Na ebben nem vettem részt. De öntöttem ólmot, ami öntvénye meg a jövendőbeli foglalkozására utal. Az enyém eredményére sajnos már nem igazán emlékszem… Talán meg sem tudtuk fejteni, mert csak egy massza lett. :) /Valahol talán még megvan?!/ Viszont élénken él bennem, hogy a művtöri tanárnőmnek virágcsokorhoz volt hasonlatos, s tényleg kertész a férje. :)
A régi lányok viszont még több praktikát is bevetettek, például ha a párna alá rejtettek férfi ruhaneműt, akkor jósálomban jelent meg a jövendőbeli vőlegény képe. Mondás volt: „Aki böjtöl András napján, Vőlegényt lát iccakáján.” Lefekvéskor mondták :”Ágyláb, léplek Szent András kérlek, mondd meg, hogy ki lesz férjem!”
Vagy, ha a disznóólat megrugdalva a cucu visszaköszönvén röfögött, a röffentések száma jelezte, hogy hány évig marad még pártában a leányzó. A Zemplénben még annak is külön jelentése volt, hogy milyen korú disznó szólt. Ha anyadisznó röffent először az özvegyet jelzett, ha malacka, akkor legényt. De még a zsindelyes ház ereszét is megrázták, s a kötényükbe hulló magokból jósoltak a következő szerint: „Ha a lány kötényébe búzamag hull, jómódú legény veszi feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férje, ha pondró hull bele a zsúpszalmából, még a következő évben teherbe esik”**
De még bizony a trágyadombra se röstelltek felmászni, hogy kifüleljék merről ugat a kutya, mert a vőlegény is arról várható.
Szóval hajadonok hajrá! Itt az egész nap, no meg az éjszaka a hasonló praktikákra. Az idei – Márton, Zemplénben inkább András „bírálta” - újbort is meg lehet hozzá kóstolni! ;)

Nektek hogy telt a november? :)))

Forrás:
*Szoboszló Képeskönyve
**Magyar Néprajz Lexikon

Kép forrása:
http://www.pink.hu/data/cikk/2/1/96/12/cikk_2019612/alom_490X370.jpg

Régi-új néprajz, vagy „hagyomány”-szenvedélyemnek továbbra is hódolva: megint kicsit lemaradva emlegetném fel a karácsonyi ünnepkört, amibe éppen beleléptünk. :)
Régen a Márton napi vacsora volt az utolsó mulatság az adventi böjtöt megelőzően. Azonban a 19. században széles körben elterjedt a korábban csak arisztokrácia által űzött bálozás. Tél a bálok időszaka. A báli szezont Erzsébet napjához kötődő jótékony célú táncos összejövetelek nyitják, ami Katalin napon, szalagavatókon és Szilveszteren át a télbúcsúztató farsangig tart.

S megragadnám az alkalmat, hogy báli kiegészítőként a következőket ajánljam. :)

A reklám helye után…
Igazán nem is a báli szezonról szeretnék írni, mert máris itt az Advent, ami viszont már nem a tánc, hanem a testi és lelki ráhangolódás, a Megváltó születését előkészítő, várakozás időszaka. Advent, azaz „eljövetel”, az „adventus Domini”, „Úr eljövetele” rövidítéséből származik, s a karácsonyt megelőző negyedik, azaz Szent András napjához legközelebb álló vasárnap veszi kezdetét, a 4. század óta. /Két napja kezdődött. :)/
A karácsonyi ünnepkör kezdete, mely január 6-ig tart, vízkeresztig. /Vagy amit akartok?! :)/
Első vasárnapja az egyházi év kezdete is. Advent négy hete a keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepére való testi és lelki felkészülés ideje, régen a katolikusoknál hozzátartoztak a hajnali misék, azaz a roráték. Ekkor még a böjt időszaka is volt. Tiltott volt a zajos mulatság és lakodalom. Néhol szokás volt a Szentcsalád-járás, amikor a hívek egy Szent Családot ábrázoló képet hordanak házról házra, jelképezvén Szűz Mária és Szent József szálláskeresését Betlehemben. Csoportok szerveződnek, elkezdik felkészülésüket a betlehemesek.
A 19.-20. század óta szép szokás adventi koszorú készítése, körbe kötött fenyőágakból, amelyen elhelyezett négy gyertya Advent négy hetének szimbóluma. Minden vasárnap meggyújtanak rajta egy újabb gyertyát, mely a Jézusra várakozó emberekben növekvő fényt szimbolizálja. Ősét 1839-ben készítette el Johann H. Wichern, német, evangélikus lelkész, aki december 1-jén egy világításra használatos, felfüggesztett szekérkerékre 23 gyertyát helyezett, s minden nap meggyújtott közülük egy újabbat karácsonyig. Ez egyszerűsödött le később a négygyertyás verzióra.
A katolikus liturgiában az adventi koszorú gyertyáinak színe három lila és egy rózsaszín, melyek jelentéssel bírnak, amik egy-egy személyt, vagy közösséget és fogalmat jelölnek.
Az első három lila gyertya szimbolizálja a bűnbánatot és a lelki előkészületet, melyek jelentése rendre*:
- Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
- zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás, bronzvasárnap gyújtjuk (remény);
- Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez, aranyvasárnap gyújtjuk (szeretet);
A rózsaszíné:
- Szűz Mária – aki megszülte a Fiút, ezüstvasárnap gyújtjuk (öröm).
Az ezotériában az ibolyaszín a spiritualitás, az ezoterikus képességek színe, míg a rózsaszín az örömöt, a szeretetet, és a boldogságot jelképezi.**
Nem katolikusoknak is érdemes a gyertyagyújtás közben elgondolkozni kicsit ezeken a fogalomkörökön.
Tehát ez az elmúlt vasárnap a hitről szólt. Van hited? Mit hiszünk, gondolunk a Karácsonyról?
A következő témája a remény. Vannak álmaid? Hiszel, reménykedsz a megvalósulásukban? Teszel érte? Milyen karácsonyi ajándékban reménykedsz? :)
Ezüstvasárnap az örömé. Érdemes számbavenni szeretteinket, s végiggondolni, hogy milyen ajándéknak örülnének, hisz ilyenkor még nem késő beszerezni, ha eddig még nem tettük meg. Nem muszáj tárgyiasult dolgokat ajándékozni! Pláne, ha nincsenek meg hozzá az anyagi kereteid. Lehet az akár egy szép gondolat is, egy jó vers, egy kellemes beszélgetés, vagy akár csak egy kedves mosoly egy idegenre. A legnagyobb ajándék amit a másiknak adhatsz, az a tiszta figyelmed. Ajándékozd meg a szeretteidet közös élménnyel! S most sem kell a legdrágábbakra gondolni! Főzz egy jó vacsorát, engedj egy forró fürdőt a párodnak, stb.
Készíts hosszantartó, akár egész éves ajándékot, mondjuk egy tizenkét darabos kuponfüzetet, melyből havonta egy váltható be! Hogy mit tartalmazzon, azt rád bízom!
Ötletnek, amik szinte semmibe nem kerülnek:
- január: közös szánkózás, hócsata;
- február: forró fürdő és masszázs / forrócsokizás;
- március: közös sütisütés;
- április: közös tojásfestés, tojáskeresés;
- május: kirándulás, virágkoszorú készítés;
- június: kerti sütögetés, szalonnasütés;
- július: közös pancsolás, akár a kerti slag alatt;
- augusztus: csillaghullás lesés;
- szeptember: piknik;
- október: gombászás;
- november: olvassatok fel egymásnak verseket, vagy vicceket, vagy társasozzatok végig egy estét;
- december: közös képeslap-, ajándékgyártás.
Aranyvasárnap jobb esetben már a szeretet jegyében telik, s nem az utolsó percre hagyott ajándékok után szaladgálva. Érdemes végiggondolni, hogy hogyan van jelen az életünkben a szeretet, s belesütni egy finom sütibe, amivel aztán majd jól belakik a család a fa alatt, amikor már a szentestei lakoma után, az ajándékok átnyújtását követően, fellélegezve, jóleső érzéssel, megérdemelten nyúlunk ki. :) Alig várom azt a felszakadó sóhajt! :)))

Forrás:
*Wikipédia Advent
**Nők Lapja Café Advent

Kép forrása:
http://www.cityfood.com/media/resampled/articleElement/137/resampled_victorian%20noel.jpg

Tegnap ismét jeles nap volt. November tizenegyedike, Szent Márton ünnepe. Ugyan mi nem vagyunk katolikusok, az egyetlen oka, amiért a Szent Márton napról megemlékezünk, az az, hogy van egy Marci nevű unokaöcsém. Bár mi rendhagyó módon csak jövőhét hétvégén üljük, nagycsaládilag. Azért nagyon boldog névnapot kívánok Marcika!
Igaz, nem ma van, de azért szeretnék itt a blogban is megemlékezni róla, s leírni e napnak és szokásainak eredetét.
Szent Márton a mai Szombathely területén született, 316-317-ben, egy római katonatiszt fiaként. Mivel apját áthelyezték, ezért Itáliában nevelkedett. Majd ő maga is katona lett, s Galliába vezényelték. Itt esett meg egy hideg téli estén az a legendás eset, hogy meglátott egy didergő koldust, megsajnálta, meg akarta vele osztani a köpenyét, ezért kettévágta azt, és a felét átnyújtotta a nélkülözőnek. Aznap éjjel Jézus a koldus képében jelent meg álmában. Ennek hatására otthagyta a hadsereget, megkeresztelkedett, s hittérítőként tevékenykedve segítette az embereket. Már életében legendássá tette jósága. Ezért akarta a nép 371-372-ben Tours püspökévé avatni. A monda szerint nem érezte méltónak magát erre a megtisztelő címre, így szerénységében elbújt egy libaólban. A libák gágogása viszont elárulta. Mivel a bújócskában megbukott, püspökké, később pedig szentté avatták. 397-ben Candes-ben halt meg. A hagyomány szerint november 11-én temették el Tours-ban. Sírhelye zarándokhely lett. A jószágok patrónusaként is számon tartják.
Középkorban annyira népszerű lehetett, mint most Szent Miklós. Kultusza nálunk már a honfoglalás előtt is virágzott. Szent István is nagyra becsülése jeleként festette zászlaira a hadvezér Márton képét. Pannonhalmán – korábban feltételezett szülőhelyén – épült bencés apátság a tiszteletére.
Nem csak katolikus ünnep. November tizenegyedike a téli negyedév kezdőnapja, gazdasági évzáró nap. Eddig szóltak a munkaszerződések, ekkor adták ki a járandóságokat, azaz a „Mártongarast” és a betakarításokból, állatvágásokból a természetbeni juttatásokat, hogy mindenki megtölthesse kamráját a tél előtt. Az éves bíróválasztás napja. Ekkor kóstolják meg az újbort, ekkorra forr ki, s „Márton a bírálója”, hogy jó, vagy rossz volt-e az évi termés, évjárat. A mesterek ”likprádlinak” is nevezett libapecsenyével vendégelték meg legényeiket. Ugyanis régi szokás ezen a napon tömött libát vágni. Mondás, hogy: "Aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik." A libavacsora még az ókorból ered. A Római Birodalomban ezen a napon általában Mars hadisten állatát, libát ettek annak az emlékére, hogy ludak mentették meg hangjukkal a római Capitoliumot a gallok támadásától. Holott a liba sokhelyütt szent állat, azért ez még senkit nem tartott vissza attól, hogy megegye. :)
A liba csontjából a téli időt jósolták meg. Havas tél jött, ha a liba mellcsontja fehér és hosszú volt, ha rövid és barna, akkor sáros. Az aznapi idő is előremutató volt: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél lesz, ha barnán kemény tél várható." Tegnap se köd, se hó… :)
Emlékezetes ünnep még, mert ez az utolsó neves lakoma az adventi 40 napos böjtöt megelőzően. Azért a protestánsok is emelgetik ezen a napon a poharaikat, de ők inkább Luther Mártonra emlékezve. :)
Nem csak nálunk ünnep, hanem a németeknél a vicces nevű, de nemes célú, un. Martinsumzug fáklyás felvonulás napja, amikor a fáklyák fénye jelképezi, s emlékezteti az embereket a jócselekedetek szívmelengető érzésére.
Ezen naphoz kötődő szólás arra, ha egy asszony csalja a férjét, azt úgy mondták, hogy: "Lúdnyom nem láccik meg a jégen..."

Felhasznált források:
http://martonnap.hu/
http://www.szoboszlokepeskonyve.hu
http://www.hirextra.hu/2010/11/11/a-marton-nap-eredete/

Kép forrása:
http://martonnap.hu/

Amikor én még a művészeti suliba jártam, ott szó szerint életben tartották a magyar hagyományokat. Nemcsak beszéltek róla, s oktattak néprajzot, hanem az oktatási napokra eső ünnepeket rendre megtartották, hagyományos tevékenységeket végezve. Persze az ezeken való részvétel önkéntes volt, így csak a lelkes érdeklődőket, vagy a korgó hasúakat vonzotta. Mert ilyenkor bizony – aki bírt, s akart – hajnalban kelt, hogy megdagassza a teknőben kenyeret, majd ezt kisütötték a suli udvarán lévő búbos kemencében. Készült olykor lepény is. Vagy gombócot főztek, hagyományos ételeket, ólmot öntöttek a lányok, stb. Ez egy viszonylag kicsi iskola volt, kézműves szakmánként 10-15 tanulóval, egybeépítve a kollégiumával, s a kézműves műhelyeivel, körülötte egy kis botanikus kert sok-sok bambusszal, fenyőkülönlegességekkel, üvegházzal. Szép környezetben volt. Öröm volt oda járni.
Ezeket a hagyományokat szeretném én is – valamilyen módon – megőrizni, s legalább ismeret formájában továbbadni a gyermeke(i)mnek. Ha már kicsit nagyobb lesz, akkor aktívan is részt tud venni benne, már ami szokást – felszereltség híján - egyáltalán megtartunk. Persze kis változtatással is meg lehet emlékezni ezekről, nincs kőbe vésve…
Nem szeretem, hogy a mai világban a globalizáció hatására felpuhultak ezeknek az ünnepeknek a keretei, s főképp kapitalista megfontolásokból begyűrűznek az amerikai hagyományok, ünnepek, s így feledésbe merülnek a magyarok. Nem akarok összeesküvés-elméleteket gyártani, s továbbadni, de ne legyünk naivak! Szeretném, ha tudnátok, hogy ez pusztán marketing megfontolásból, s multinacionális cégek irányításával történik, hogy még több árut nyomjanak le a torkunkon.
Persze én is elgondolkoztam a tökfaragáson, mint jópofa, kreatív tevékenységen. Bár sokan ennek eredetével, jelentésével sincsenek tisztában. Ha valakit még behatóbban foglalkoztat, akkor keressen rá a töklámpásra, azaz angolul: jack-o’-lantern-re.
Tartsatok bigottnak, vagy konzervatívnak, bár inkább csak régimódi vagyok, de párommal beszélgetve róla, belátom, hogy nem akarom ezt, mint hagyományt átnyújtani a gyereknek. S nálunk még mindig a Jézuska hozza a karácsonyi ajándékokat, holott nem vagyunk vallásosak. (A hit meg egy más tészta… Ennek ellenére hitem, istenem nekem is van, csak nem intézményesítem.)
Nem mintha nagy magyar lennék. Inkább liberálisnak vallom magam. /Mégha ódivatú kiadásban is. :)/ Csak épp érdekel a néprajz, s itt élek, ide születtem… Ezért szeretnék ezzel is foglalkozni kicsit, itt a blogon is. Hátha így tovább tarthatom életben, feléleszthetem kicsit ezeket a szokásokat.
Igaz nem vagyok vallásos, mert ünnepeink java része keresztény gyökerekből táplálkozik, amik meg a korábbi korok, vallások ünnepeit öltöztették új köntösbe… De ezek az ünnepeink már akkor is közel 1000 évesek, s így hagyománnyal bírnak.
Nos, akkor kerüljenek terítékre az aktuális ünnepeink, amikről – őszintén bevallom – nekem is apró képzavar él a fejemben. Ezért is foglalkoztat, gyűjtöttem össze magam is, hogy tanuljak belőle…

A Mindenszentek és a Halottak napja már egybeolvadt a közfelfogásban, pedig ez két különálló ünnep. Ezekhez az ünnepekhez kötődő szokásokat nem csak a hithű keresztények gyakorolják, már felekezeten kívüli ünnepkörré vált.

Október 31. – Halloween / Reformáció emléknapja

Október 31-e a protestánsoknál a reformáció ünnepe, emléknapja. Luther Márton Ágoston rendi szerzetes ekkor, szándékosan mindenszentek előtti este szögezte ki a wittenbergi templom kapujára 95 tételből álló tézisét a katolikus egyház megreformálásáról, abban a reményben, hogy másnap a misére igyekezvén sokan elolvassák üzenetét. Ez be is jött, s útjára indult a reformáció.
Az angolszászoknál a mindenszentek napját megelőző este, azaz október 31-e a halloween (All Hallow's Eve - „minden szent estéje”). Ugyanis a kelták újévüket (Samhain) ősszel, november 1-jén ünnepelték. Hitük szerint az elmúlt évben meghaltak lelkei ezen az éjszakán vándorolnak át a holtak birodalmába. A bűnösök lelke haláluk után „állatok” testében léteztek eddig a napig. Áldozatok bemutatásával igyekeztek kiengesztelni az isteneket, s könyörögni az elhunytak üdvösségéért. A kereszténység terjedésével, a 8. században III. Gergely pápa helyezte át a korábban május 13-án ünnepelt „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapját október 31-ére. IV. Gergely pápa november 1-jére helyezte át és egyetemes ünneppé tette. Írországban a kelta hagyományokra épülve ez az éjszaka All Hallow's Eve, „Mindenszentek éjszakája” nevet kapta, azaz a mindszentek előestéje. November első napja pedig maga az ünnepnap, All Saints' Day (All Hallow's Day, „Szentek napja”). De ez már sok helyütt összemosódott.

November 1. - Mindenszentek

Mindenszentek napja, ünnepe, röviden mindszent, keresztény ünnep, amelyet a katolikus egyházban, s a keresztény országokban november 1-jén, más egyházak (pl. ortodox) más napokra teszik. Mindenszentek a Halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje, s 2000 óta újfent munkaszüneti nap Magyarországon. A római katolikus hitrendszerben sok olyan szent, vértanú, megdicsőült lélek van, akikről a naptár nem emlékezik meg, őket ünneplik ekkor. Misét tartanak, s könyörögnek az elhunytak lelki üdvéért, sok helyütt akár 1-2 órán át is harangoznak.
A mindszentek a reformátusoknál, evangélikusoknál is elterjedt, de nem hivatalos ünnep.
Magyarországon sok oltárkép ábrázolja a mindenszenteket, valamint sok templomot szenteltek nekik. Több településnek adták a Mindszent nevet. Mindszenty József hercegprímás is az irántuk való tiszteletből vette fel e nevet.

November 2. – Halottak napja

A halottak napja, a halottakról való megemlékezés szokása sok vallásban, korban jelen van. A halottakról való gondoskodás igénye már az ősidőkben is fellelhető. A keresztények, katolikusok november 2-án tartják, Mindenszentek napját követően. Más egyházak máskor, pl. az ortodoxok több halottak napját is tartanak. Az ünnepekhez kötődő szokások széles körben élnek, a nem katolikusok, protestánsok, evangélikusok, anglikánok, egyéb vallási felekezetűek között is. Eredete az ókori Róma Feralia nevű ünnepére vezethető vissza. A katolikusok először 998-ban tartották meg., azzal a céllal, hogyha előző nap, Mindenszentek ünnepén az egyház megemlékezik a mennyország szentjeiről, másnap az összes megholtról is emlékezzünk meg. Egyes felfogás szerint ennek köze lehetett a közeledő ezredfordulós világvége várakozásokhoz, s igyekeztek a halottakkal "jóban lenni”. Ekkor kezdtek gyertyát gyújtani a sírokon, hogy a "szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat", s - talán a kelta hagyományok folytatásaként - könyörögtek a még nem üdvözültek lelki üdvéért. A november 2-i Halottak napja bevezetése Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048) ered. Ő vezette be a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban. A 11. században a clunyi bencések hatására széles körben elterjedt, s végül a 14. században Róma is elfogadta, s hivatalos ünnepé nyilvánította.
A halottak napján a katolikus egyház ünnepélyesen megemlékezik a tisztítótűzben szenvedő, bűnös lelkekről. Üdvözülésüket meggyorsíthatja az élők könyörgése. Gyakran mondott imádság a Halottak olvasója, amely Jézus öt sebének emlékére öt tizedből áll.

Szokások és hagyományok

Mindenszentekkor és halottak napján ma is élő szokás, hogy az emberek meglátogatják hozzátartozóik sírját, rendbe teszik, virágokkal díszítik fel, gyertyákat, mécseseket gyújtanak, s helyeznek el rajta. Magyarországon a 19. század elejétől, német hatásra terjedt el – nem csak katolikus körben - a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése.
A magyar népi kalendáriumban Mindenszentek a cselédfogadás, bíróválasztás, tanácsújítás napja volt és általános dologtiltó nap. Ezen a napon, de egyes helyeken egész héten („halottak hetében”) tiltott tevékenységek voltak a földmunkák, a répa és krumpli elvermelése, a varrás, mosás, takarítás, meszelés, az élelmiszernek, pl. a káposztának télire való eltétele, stb. Márton napjának, sőt az egész télnek rámutatónapja, amikor az aznapi időjárás alapján megjövendölték a telet: ha Mindenszentek napja nedves, lágy telet várhatunk, ha pedig száraz, úgy kemény tél következik.
Mindenszentek napján, Báthori András bíboros halálának évfordulóján engesztelő körmenetet tartanak, arra a helyre, ahol Ördög Balázs és Nagy Kristály András 1599. november 3-án megölte.
A régi magyar népnyelvben halottak napja a lölkök napja, lelkeknek emlékezete nevet viselte. Régen a templom körül volt a temető, s akkori szokás szerint a temetésen, a templomajtóban, az elhunyt kívánsága szerint, vagy csak szokásból alamizsnát (kenyeret, kalácsot, bort, gyertyát) osztottak a szegényeknek, koldusoknak, félkegyelműeknek, az elhunytért való imádság fejében. Ez a szokás aztán megjelenik Halottak napja kapcsán is, Székelyföldön „Isten lepényét”, „halottak lepényét”, vagy Szegeden „Mindenszentök kalácsát”, vagy „kúdúskalácsot” osztottak a rászorulóknak, a tisztítótűzben égők lelki üdvéért való könyörgésre biztatva őket. Mikor 1800-as években a temetők kikerülnek a települések szélére, akkor az ételosztás is átkerül a temető bejáratához. Van ahol a szegények nevében szerveznek gyűjtést, miközben a lélekváltság harangját kongatják.

Hiedelmek, babonák

A Mindenszentek napján levágott cserfaágból időjárást jósoltak: ha az ág belül nedves volt, akkor lucskos, enyhébb télre, ha száraz volt, kemény hidegekre következtettek. Az a hiedelem járta, hogyha Mindenszentek napján hó esik, nem olvad el márciusig.
Bár a Mindenszentek napja pár száz évvel korábbi ünnep, mégis mint a Halottak napjának előestéje ment át a gyakorlatba. A régi, népi felfogás szerint a nap alkonyattól a következő nap alkonyatáig tart. Így Mindenszentek napjának estéjét a halottak estéjének is mondják. Ilyenkor országszerte 1, esetleg 2 óra hosszáig szólnak a harangok a halottak emlékezetére. Tápé népének hite szerint addig megpihenhetnek nem szenvednek tovább a lelkek a tisztítótűzben.
Hercegszántó hagyománya szerint a halottak sírjukból fölkelnek és a templomba mennek, amikor halottak estéjén az ő üdvösségükért harangoznak.
A székelyföldön egész kemencére való cipót sütnek, Isten lepényét és kiosztják a templom előtt álldogáló szegények között, akik ennek fejében a család elhunytaiért imádkoznak. Hitük szerint a halott hozzátartozó ilyenkor elmegy a kapujuk elé, és ha a szegényeknek nem adnak alamizsnát, akkor sírva távozik. Van ahol annyi cipót sütnek, ahány halottja van a családnak.
Ezen a napon néphit szerint hazalátogatnak a halottak, ezért sokhelyütt szokás volt, hogy kivilágították nekik a házat, hogy hazataláljanak, valamint éjszakára megterítettek az elhunyt hozzátartozóknak, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. Az ételt azután koldusok, szegények közt osztották szét. Van ahol – szláv területeken - ezeket az ételeket a hozzátartozójuk sírjára teszik le.
A falusi nép régebben még vígságos torral is megemlékezett az elhunytakról.
Vadamos falucskában úgy hiszik, hogy mindenszentek éjszakáján az egész élő és elhalt rokonság összejön. Vacsora után az asztalt ezért nem szedik le, sőt meg is terítenek nekik. Zalaszentbalázson is otthagyják éjszakára a halottak számára a Mindenszentek rétesét meg a bort.
A gyertyagyújtás szokásának is vannak mágikus aspektusai, arra szolgál, hogy a sírjukból e napon kiszabadult lelkeket a gyertyaláng visszavezesse a helyükre, és ne kísértsenek.
Jellemző hiedelem, hogy aki halottak napján földmunkát végez, azon hóttetöm (atheroma, zsírdaganat) támad. Ebben nyilvánul meg a halottak, hazajáró lelkek haragjától való szorongás.
Budaörsi német eredetű babona szerint: aki a sírról virágot szakít, azt a halott elviszi.
Tápé babonája, hogy a halott sírjára helyezett égő gyertyát már nem szabad máséra áttenni, mert akkor annak a halottnak bűne, akinek sírjáról elvették a gyertyát, a másik lelkére száll át.
Göcsejben a Halottak hetében mosni sem volt szabad, vagy párolni, mert akkor a család halottja ezen a héten vízbe kerül vagy a ruha vizesedik meg rajta.
Ugyanezen elv nyilvánul meg abban a hiedelemben, hogy az ezen napon eltett, besózott káposzta meglágyul.
Tompán a legközelebbi hozzátartozók sírjáról összeszedik az elhervadt virágokat. Otthon kifőzik, és a vetőgabonát meglocsolják vele, mert ez megvédi az üszögtől.
Mikefa faluban halottak napja ünnepen diófalevelet szednek, és elteszik, hogy „a családtagok el ne tetvesedjenek”.

Remélem akad, aki végigolvassa és a kedvetekre való volt ez a kis gyűjtemény! :)

Ezeket az információkat a netről gyűjtöttem össze. Forrásul a következőket használtam:

WIKIPEDIA

Magyar Katolikus Lexikon
http://www.evangelikus.hu
http://www.szoboszlokepeskonyve.hu

Kép forrása: http://s296.photobucket.com/albums/mm174/KimiSunshine_photos/Vintage%20Illustrations/?action=view&current=1cheruborn004.jpg&mediafilter=images