2011. február 14., hétfő
A mai napon Szent Bálint-napját ünnepeljük. Nem Valentin-napot, mint az angolszászok! Bálint a latin eredetű angolszász Valentin magyar megfelelője. A Bálint név kialakulása az m1 szerint Valentin cirill betűs nevének magyar olvasatából eredeztethető. (A B a cirillben V-nek felel meg.) Így lett először Balent, majd később Bálint.
Szokás nevezni a szerelmesek napjának is. Hagyományai – mint a legtöbb katolikus ünnepé, ókori eredetre nyúlik vissza. Az ókori Rómában két pásztorünnepet is ültek február idusán, Pán és Lupercalia tiszteletére. Ezek termékenységi ünnepek voltak. Valamint ekkor ünnepelték a hajadon leányok – szerelmi jóslatokkal – Junót (Jupiter főisten feleségét), a házasság pártfogóját.
Szent Bálint a szerelmesek, epilepsziások és lelkibetegek szentje, a 14. században vált a jegyesek, fiatal házasok védőszentjévé Angliában és Franciaországban. Az ókori Rómában több, megközelítőleg három Valentinus nevű keresztény mártír is létezett. Leggyakrabban Interamna püspökével azonosítják, de pontos kiléte nem ismert. A Valentinus név népszerű családnévnek számított az antik birodalomban, mivel jelentése „erős, egészséges”.
Valentinus keresztény házasságkötéseket celebrált. Azt tartották, hogy ezek a frigyek jó csillagzat alatt születtek. A római katonákat is kiházasította, akiknek akkoriban tiltott volt a nősülés. Valószínűleg ezért tartoztatták le. A Valentin-napi hagyományokat (üzenetküldést) onnan eredeztetik, hogy a mítosz szerint a püspök Vantinus meggyógyította a börtönőr vak leányát. Februrár 14-i kivégzése előtt egy üzenetet küldött a leánynak, melyet „A Te Valentinod”-ként írt alá. A virágadás szokását pedig azzal magyarázzák, hogy a hálás ifjú jegyesek kertjük virágaival köszöntötték fel egymást a szertartáskor. Ez eredeztethető abból a római szokásból, mely szerint Junó napján a férjek virágot vittek feleségeiknek.
A római liturgiában 1970 óta már nem Szent Bálintot ünnepelik, mivel történelmileg nem bizonyítható az eredete. Azóta ez a nap a szent testvérpár, Konstantin-Cirill és Szent Metód ünnepe.
Elsősorban kapitalista megfontolások miatt – virágüzletek népszerűsítése végett – hozták vissza reklámok segítségével a köztudatba, s terjesztették el világszerte. E napon ugyanis hagyomány, hogy a szerelmesek megajándékozzák egymást. Ezért is visszatetsző sokak szemében, mert jó marketingfogás.
Magyarországon a betelepített svábok közt volt igen népszerű Szent Bálint, templomaikban is gyakran ábrázolták. Bólyban ma is található egy Szent Bálint kápolna. De a Bálint név már a középkorban is népszerű (1522-ben a legkedveltebb szegedi) keresztnévnek számított, s akkoriban általában keresztény nevet választottak a gyermekeknek. Ebből lehet következtetni rá, hogy Bálint már a német betelepítéseket megelőzően is ismert szent volt hazánkban. Az Érdy-kódexben olvashatóak alapján az epilepsziások viseltek a nyakukban ún. Bálint-keresztet, „frászkeresztet”, hogy megvédje őket a „nyavalyatörés” ellen.
Az e naphoz kötődő népszokások hasonlóak Szent András napjához köthetőekhez, böjt, dologtilalom, szerelmi jóslások. Időt is jósoltak a mai napi időjárásból: ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, jó termés várható. Népi megfigyelések úgy tartják, hogy a verebek is e napon választanak párt, valamint a tavasz hírnökei, a vadgalambok is ekkor térnek vissza. /A maiak már el se mennek. :(/ Több helyütt, pl. Mindszenten ezért szokás megetetni a (vad) madarakat. De a termés, elsősorban a szőlő védelméhez is köthetők népszokások: Cserszegtomajban, ha a gazda napfelkelte előtt megkerüli a birtokát, akkor az védve lesz a tolvajok és madarak ellen. Balatongyörökön ezokból metszik meg a szőlőültetvény négy sarkában a tőkéket.
Magyarországon elfeledett ünnepét a rendszerváltás után – az addig tiltott amerikai hatásra – élesztették újjá.
Forrás:
Wikipédia – Bálint-nap
Wikipédia – Szent Bálint
Harmonet – Bálint nap
Kép forrása: http://fun-gallery.com/pictures/cute-and-cuddly/children-kiss-2269/
A mai napon Szent Bálint-napját ünnepeljük. Nem Valentin-napot, mint az angolszászok! Bálint a latin eredetű angolszász Valentin magyar megfelelője. A Bálint név kialakulása az m1 szerint Valentin cirill betűs nevének magyar olvasatából eredeztethető. (A B a cirillben V-nek felel meg.) Így lett először Balent, majd később Bálint.Szokás nevezni a szerelmesek napjának is. Hagyományai – mint a legtöbb katolikus ünnepé, ókori eredetre nyúlik vissza. Az ókori Rómában két pásztorünnepet is ültek február idusán, Pán és Lupercalia tiszteletére. Ezek termékenységi ünnepek voltak. Valamint ekkor ünnepelték a hajadon leányok – szerelmi jóslatokkal – Junót (Jupiter főisten feleségét), a házasság pártfogóját.
Szent Bálint a szerelmesek, epilepsziások és lelkibetegek szentje, a 14. században vált a jegyesek, fiatal házasok védőszentjévé Angliában és Franciaországban. Az ókori Rómában több, megközelítőleg három Valentinus nevű keresztény mártír is létezett. Leggyakrabban Interamna püspökével azonosítják, de pontos kiléte nem ismert. A Valentinus név népszerű családnévnek számított az antik birodalomban, mivel jelentése „erős, egészséges”.
Valentinus keresztény házasságkötéseket celebrált. Azt tartották, hogy ezek a frigyek jó csillagzat alatt születtek. A római katonákat is kiházasította, akiknek akkoriban tiltott volt a nősülés. Valószínűleg ezért tartoztatták le. A Valentin-napi hagyományokat (üzenetküldést) onnan eredeztetik, hogy a mítosz szerint a püspök Vantinus meggyógyította a börtönőr vak leányát. Februrár 14-i kivégzése előtt egy üzenetet küldött a leánynak, melyet „A Te Valentinod”-ként írt alá. A virágadás szokását pedig azzal magyarázzák, hogy a hálás ifjú jegyesek kertjük virágaival köszöntötték fel egymást a szertartáskor. Ez eredeztethető abból a római szokásból, mely szerint Junó napján a férjek virágot vittek feleségeiknek.
A római liturgiában 1970 óta már nem Szent Bálintot ünnepelik, mivel történelmileg nem bizonyítható az eredete. Azóta ez a nap a szent testvérpár, Konstantin-Cirill és Szent Metód ünnepe.
Elsősorban kapitalista megfontolások miatt – virágüzletek népszerűsítése végett – hozták vissza reklámok segítségével a köztudatba, s terjesztették el világszerte. E napon ugyanis hagyomány, hogy a szerelmesek megajándékozzák egymást. Ezért is visszatetsző sokak szemében, mert jó marketingfogás.
Magyarországon a betelepített svábok közt volt igen népszerű Szent Bálint, templomaikban is gyakran ábrázolták. Bólyban ma is található egy Szent Bálint kápolna. De a Bálint név már a középkorban is népszerű (1522-ben a legkedveltebb szegedi) keresztnévnek számított, s akkoriban általában keresztény nevet választottak a gyermekeknek. Ebből lehet következtetni rá, hogy Bálint már a német betelepítéseket megelőzően is ismert szent volt hazánkban. Az Érdy-kódexben olvashatóak alapján az epilepsziások viseltek a nyakukban ún. Bálint-keresztet, „frászkeresztet”, hogy megvédje őket a „nyavalyatörés” ellen.
Az e naphoz kötődő népszokások hasonlóak Szent András napjához köthetőekhez, böjt, dologtilalom, szerelmi jóslások. Időt is jósoltak a mai napi időjárásból: ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, jó termés várható. Népi megfigyelések úgy tartják, hogy a verebek is e napon választanak párt, valamint a tavasz hírnökei, a vadgalambok is ekkor térnek vissza. /A maiak már el se mennek. :(/ Több helyütt, pl. Mindszenten ezért szokás megetetni a (vad) madarakat. De a termés, elsősorban a szőlő védelméhez is köthetők népszokások: Cserszegtomajban, ha a gazda napfelkelte előtt megkerüli a birtokát, akkor az védve lesz a tolvajok és madarak ellen. Balatongyörökön ezokból metszik meg a szőlőültetvény négy sarkában a tőkéket.
Magyarországon elfeledett ünnepét a rendszerváltás után – az addig tiltott amerikai hatásra – élesztették újjá.
Forrás:
Wikipédia – Bálint-nap
Wikipédia – Szent Bálint
Harmonet – Bálint nap
Kép forrása: http://fun-gallery.com/pictures/cute-and-cuddly/children-kiss-2269/
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bejegyzések
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése