2011. február 18., péntek
Már ígértem, hogy írok a nemezelési tapasztalataimról. Azóta Vacskamati is írt róla egy posztot. Tény, hogy nagyon jó kis újrahasznosítási módszer, de a technika alkalmazható akár új, általad készített horgolt, vagy kötött tárgyon is. Persze ilyenkor az eredetinél nagyobbat kell készíteni 25-35 %-kal, mert legalább ennyit fog zsugorodni. (Itt található egy videó az Etsy-ről, ahol work in progress-ben mutatja be az alkotó (Vanessa), hogy hogyan csinál a horgolt kiscipőből nemezelt cipőcskét.)
A lényeg az alapanyag. Én csak 100 %-os tisztaságú gyapjúval kísérleteztem. (Turkálókban könnyedén lehet ilyeneket lelni!) A birkagyapjúval vannak jobb tapasztalataim.
A kasmír (ami kecskeszőrből van), s alapból nagyon-nagyon finom, s kényes kelme, ha lehet még finomabb, puhább lett, s így már nyugodt szívvel mosható gépben, s nem csak gyapjú mosószerrel a jövőben is, hisz már nem kell félni – mint alapesetben -, hogy összemegy. Mert alapból nagyon hajlamos rá! De jó hír, hogy a nemezelést követően már nem zsugorodik tovább. A nemezelés hatására (a nedvesség, hő-és mechanikai hatásra) a kibolyhosodott szálak szépen összetömörödnek, filcesednek. Magyarán összemegy a pulóver. A (kézi) nemezelés ugyanezen elv alapján működő technika. Addig gyúrják, nyújtják a gyapjút, míg annak szálai szépen össze nem tapadnak, s össze nem áll egy vastagabb filclappá. Mivel itt már eleve feldolgozott gyapjúval, gyapjúfonálból (általában gépi kötéssel) készített pulóverekkel dolgozunk tovább, így ezek a darabok az eljárás hatására elvékonyodnak, s zsugorodnak. Vékony filccé állnak össze.
Méréseim alapján a gyapjú olyan 65-70 %-nyira ment össze, a kasmír ennél kicsit kevésbé. Ha kíváncsi vagy rá, s ki szeretnéd kísérletezni, hogy milyen hőfokon, milyen módszerrel, melyik típusú alapanyag hogyan viselkedik, akkor egyszerű dolgod van, csak előtte, s utána is le kell mérni bizonyos részét (pl. ujja hosszát), s az utána mértet elosztani az előtte mérttel, így megkapod, hogy hány %-nyira ment össze.
Az eljárás menete, ahogy én csináltam, benne egy-két baki, amit Ti már NE kövessetek el /Kövessétek el a sajátjaitokat! :)/:
- Lehet kézzel is, de véleményem szerint – hatékonyabb, s kevésbé fárasztó, ha mosógéppel csináljuk.
- Erre a leírásra hallgatva egy régi farmert tettem mellé, ami már nem ereszti a színét, hogy az tovább dörzsölje, s 60 fokon kimostam, csak gyapjú mosószerrel. Elsőre nem voltam elégedett az eredménnyel. Nem gyapjú mosószert kellett volna használnom, hisz az épp véd a zsugorodástól. Valamint, mivel nem tettem párnahuzatba (mosózsákba), minden csupa-csupa szösz volt.
- Így második nekifutásra először beáztattam, s mosószappannal alaposan beszappanoztam őket. Kicsit kefélgetve közben, rövid szőrű kefét használva. Már a kezem közt éreztem, hogy húzódik össze.
- Majd sima mosószert adva az alaposan beszappanozott, párnahuzatba kötött cucchoz ment mégegy kört 60 fokon. Én nem mertem magasabb hőfokot beállítani, bár, ha másodjára nem hozta volna azt a minőséget, amivel már elégedett voltam, lehet megkockáztatom… (Mint olvasom, mások bátrabban, magasabb hőfokon - 90-95 fok-on - is dolgoztak már.)
- Fektetve megszárítottam őket.
Érdekes, hogy Vacskamati azt írja, hogy a bolyhokat előzetesen érdemes leszedni. Én úgy tudom, hogy épp ki kell bolyhosítani (ruhakefével, kisállatkefével) a gyapjút, hogy aztán a szétnyílt szálak közé jutva a szappan szépen összetapassza, s így áll össze, tömörödik a gyapjú nemezzé. De akinek helyes információi vannak ezzel kapcsolatosan, az kérem írja meg kommentben! Bár a nagyobb göböktől tényleg jobb rövid úton megszabadulni.
Van még egy jó tanács Vacskamati posztjában, amit érdemes lehet még megfontolni: mielőtt zsugorítjuk a pulóvereket, érdemes kibontani a varrásaikat, mert a nemezelést követően, már lehetetlen lesz. Én erre nem gondoltam. Igaz a varrástól cakkos szegélyt ígyis-úgyis levágtam volna. Bár a szabást megkönnyítheti… Én egyben mostam, s aztán vágtam széjjel, s vágtam le róla a varrott szegélyt. Kinek mi válik be?!
A lényeg az alapanyag. Én csak 100 %-os tisztaságú gyapjúval kísérleteztem. (Turkálókban könnyedén lehet ilyeneket lelni!) A birkagyapjúval vannak jobb tapasztalataim.
A kasmír (ami kecskeszőrből van), s alapból nagyon-nagyon finom, s kényes kelme, ha lehet még finomabb, puhább lett, s így már nyugodt szívvel mosható gépben, s nem csak gyapjú mosószerrel a jövőben is, hisz már nem kell félni – mint alapesetben -, hogy összemegy. Mert alapból nagyon hajlamos rá! De jó hír, hogy a nemezelést követően már nem zsugorodik tovább. A nemezelés hatására (a nedvesség, hő-és mechanikai hatásra) a kibolyhosodott szálak szépen összetömörödnek, filcesednek. Magyarán összemegy a pulóver. A (kézi) nemezelés ugyanezen elv alapján működő technika. Addig gyúrják, nyújtják a gyapjút, míg annak szálai szépen össze nem tapadnak, s össze nem áll egy vastagabb filclappá. Mivel itt már eleve feldolgozott gyapjúval, gyapjúfonálból (általában gépi kötéssel) készített pulóverekkel dolgozunk tovább, így ezek a darabok az eljárás hatására elvékonyodnak, s zsugorodnak. Vékony filccé állnak össze.Méréseim alapján a gyapjú olyan 65-70 %-nyira ment össze, a kasmír ennél kicsit kevésbé. Ha kíváncsi vagy rá, s ki szeretnéd kísérletezni, hogy milyen hőfokon, milyen módszerrel, melyik típusú alapanyag hogyan viselkedik, akkor egyszerű dolgod van, csak előtte, s utána is le kell mérni bizonyos részét (pl. ujja hosszát), s az utána mértet elosztani az előtte mérttel, így megkapod, hogy hány %-nyira ment össze.
Az eljárás menete, ahogy én csináltam, benne egy-két baki, amit Ti már NE kövessetek el /Kövessétek el a sajátjaitokat! :)/:
- Lehet kézzel is, de véleményem szerint – hatékonyabb, s kevésbé fárasztó, ha mosógéppel csináljuk.
- Erre a leírásra hallgatva egy régi farmert tettem mellé, ami már nem ereszti a színét, hogy az tovább dörzsölje, s 60 fokon kimostam, csak gyapjú mosószerrel. Elsőre nem voltam elégedett az eredménnyel. Nem gyapjú mosószert kellett volna használnom, hisz az épp véd a zsugorodástól. Valamint, mivel nem tettem párnahuzatba (mosózsákba), minden csupa-csupa szösz volt.
- Így második nekifutásra először beáztattam, s mosószappannal alaposan beszappanoztam őket. Kicsit kefélgetve közben, rövid szőrű kefét használva. Már a kezem közt éreztem, hogy húzódik össze.
- Majd sima mosószert adva az alaposan beszappanozott, párnahuzatba kötött cucchoz ment mégegy kört 60 fokon. Én nem mertem magasabb hőfokot beállítani, bár, ha másodjára nem hozta volna azt a minőséget, amivel már elégedett voltam, lehet megkockáztatom… (Mint olvasom, mások bátrabban, magasabb hőfokon - 90-95 fok-on - is dolgoztak már.)
- Fektetve megszárítottam őket.
Érdekes, hogy Vacskamati azt írja, hogy a bolyhokat előzetesen érdemes leszedni. Én úgy tudom, hogy épp ki kell bolyhosítani (ruhakefével, kisállatkefével) a gyapjút, hogy aztán a szétnyílt szálak közé jutva a szappan szépen összetapassza, s így áll össze, tömörödik a gyapjú nemezzé. De akinek helyes információi vannak ezzel kapcsolatosan, az kérem írja meg kommentben! Bár a nagyobb göböktől tényleg jobb rövid úton megszabadulni.
Van még egy jó tanács Vacskamati posztjában, amit érdemes lehet még megfontolni: mielőtt zsugorítjuk a pulóvereket, érdemes kibontani a varrásaikat, mert a nemezelést követően, már lehetetlen lesz. Én erre nem gondoltam. Igaz a varrástól cakkos szegélyt ígyis-úgyis levágtam volna. Bár a szabást megkönnyítheti… Én egyben mostam, s aztán vágtam széjjel, s vágtam le róla a varrott szegélyt. Kinek mi válik be?!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bejegyzések
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése