2010. február 25., csütörtök
Sokan belefognak mostanában a házilagos textilfestésbe. Vagy mert drága az óhajtott szín, vagy nem kapható. Tény, hogy gazdaságosabban kijöhet így az ember, pláne, ha olcsón jut az alapanyaghoz, s általában a fehér vásznak olcsóbbak. De beszerezhető jó áron molinó, ami festeni is jó. Akármennyit is változott a világ, mióta én ezt tanultam. Akármennyivel jobb minőségű, sokadik generációs festékek jönnek ki a gyárakból, festeni továbbra is a természetes alapanyagú textileket érdemes. Példaképp pamutot, lent, gyapjút, selymet (de azt inkább csak hidegen, vagy nem túl melegen, mert kényes).
Azért írom le most ezt a bejegyzést, hogy segítséget nyújtsak a kezdetekhez. Igaz, rég nem festettem, de még emlékszem, hogyan kell. :) A bejegyzés nagy része az, amit már máshol, fórumokon is írtam. Nem célom semminemű reklám, vagy termék-lejáratás, csak a saját tapasztalatok megosztása.
Vannak már jobb, s lényegesen drágább festékek is a Columbusnál, de ez az ami árban olcsó, s szinte minden vegyi boltban kapható, tehát helyileg is elérhető. Állítólag a Procion sokkal jobb minőséget produkál. Azt még nem próbáltam, de tervezem. Viszont az Iberiát igen, még a műszálasra való termékét is. Nem voltam elájulva tőle. Szebb, erősebb színt hoztam ki a Columbusból. Aki a pasztellesebb színeket kedveli, annak az Iberia való, vagy a kihűlt Columbus-lé. :) Mindenesetre kezdetben, a kipróbálás fázisában nem javaslok senkinek nagybefektetést. Ha esetleg mégsem tetszik neki az ilyen jellegű pepecselés, könnyen a nyakán maradhat a túl nagy kiszerelés, vagy a túl drága festék. A mai festékek használhatók akár mikróval is, vagy egyszerűen a mosógépben (un. hidegbatik festékek). Ilyen újításokat én még nem próbáltam, az én tanulmányaim idején a hagyományosabb eljárások dívtak. Így én csak ezt tudom továbbadni.
A Columbus por alakban, kis papírtasakokban kapható, rengeteg színben. Ezek egymással jól keverhetőek. Nem utolsó szempont az sem, hogy hazai termék. Van egy színtáblázatom, amin elég sok szín textilmintában van meg. Anno a suliban festegettük meg, hogy lássuk melyik milyen. Alkalomadtán fellököm, de most nem tudom merre leledzik.
Festés előtt az anyagot be kell avatni. De persze elképzelhető festés közben is némi zsugorodás – anyagfüggő -, hisz főzzük. Tehát szabni inkább festést követően érdemes. A Columbust a jó színhatás kedvéért érdemes főzni, legalább egy marék sóval, mert főzés közben a hő és a só fixálja. Ehhez kell némi biztonsági óvintézkedés. Gumikesztyű, fakanál, gyerek eltakarítása a tűzhely mellől. Ráadásul egy lábost be kell fogni a művelethez. Azt később másra már nem használható, legalábbis főzéshez tuti nem. :) Legalább akkorát, amiben a festendő anyag kényelmesen el tud merülni. Belekeverni a marék sót, a festéket, s forrás után mehet bele az anyag. Ezt követően kis lángon egy órán át kell főzni, kevergetve, ha élénk színt akarunk. De mint ahogy minden tűzhely más, ki kell tapasztalni, hogy milyen hőfok, s mennyi idő adja meg a kívánt színmélységet. A kifáradt festéklé, egy órán túl, vagy bizonyos idő elteltével, másodszori merítésre már fakóbb színt ad. Érdemes már a tűzhely mellé az ecetes öblítőt odakészíteni, lavórban. Így nem a forró leves edénnyel kell a házon átvágni a fürdőig. Igaz, így a lavór környékét, lehet a tűzhelyet magát is fel- és le kell majd mosni. Ha az idő letelt, akkor óvatosan kell átemelni a lavórba, esetlegesen a fakanállal az anyag alá nyúlva. (Persze ez is méretfüggő. Anno én nagy darabokat, farmereket festettem.) Nem kell félni az ecetszag miatt, kiszellőzik majd. Különben meg antibakteriéális, no meg vízkőtlenítő hatása sem elhanyagolható, amellett, hogy színmegkötő. (Tehát vízlágyító, ezért adagolható akár mosáshoz is, főképp öblítővízbe – az anyagot lággyá varázsolja. Én ecetessel mosok fel-le, ablakot, WC-t, mosógépvízkötlenítésre stb. Öko, biológiailag lebomlik, a gyerek, macska sem áll fejre tőle, max. kicsit szúros a szaga.) Száradást követően érdemes még átvasalni valami anyagon keresztül, fonákról, hogy még jobban fixálódjon. Elképzelhető, hogy az első mosásokkor ereszt, ezért külön kell mosni, s ecettel öblíteni.
Elméletileg hidegvízzel keverve is festhető ez – s tudomásom szerint – a többi textilfesték is, akár ecsettel, vagy szivaccsal pacsmagolva. De akár merítve is Persze ezesetben nem lesz olyan élénk.
Ha nem egyszínű anyagra vágyunk, akkor több mintázási lehetőség is rendelkezésünkre áll. Különböző trükköket bevetve más-más eredményt érhetünk el. Számos ilyen technika van. Csak párat írok le, csak az alapokat. Otthon el lehet vele játszani, esetleg újabbakat kiötölni hozzá! Ez teljes mértékben gyakorlati, tapasztalaton alapuló technikai része a dolognak. Van itt egy jó kis fóruma a textilfestésnek, persze elsősorban Procionnal. De az általuk elért hatások talán más festékkel is működhetnek.
Pár batiktechnika:
A különböző batikhatások úgy érhetőek el, hogy például elkötözgetjük, vagy nagy fércöltésekkel elvarrhatjuk, ráncolhatjuk az anyagot. Az így keletkezett, lefedett ráncokba nem jut a festék. Ott a festés előtti szín fog látszani.
Ha csak összegyűrve belemerítjük a festékbe, akkor felhős, márványos hatás érhető el, pasztellszínnel.
Vagy akár hajtogathatjuk az anyagot, s csak a hajtott széleket dugjuk a festékbe, így lesz kockás, csíkos , vagy akár háromszögekkel, rombuszokkal tarkított.
Bizonyos sókkal különböző „robbantásos” hatások érhetőek még el. Pl. az effektsót selyemfestéshez használtam anno, ami a nedves festékre szórva, ahol az anyaghoz ért, sugárirányban szétkergette a festéket. (De láttam már Procionos festésnél buborékhatásokat elérni is. Sajnos nem tudom hogyan, de mindenesetre jól néz ki.)
S persze van a hagyományos viaszos batik technika is. Csak érintőlegesen: mivel ezek a festékek, akár a természetes festékanyagok, beleívódnak az anyagba, s a szálak közt futnak tova, ha kontúrosat akarsz festeni vele, akkor valamivel meg kell állítani a terjedését, s erre való a viasz. Melegen, ecsettel, vagy pipával vihető fel. Macerás, mert a felvitt viaszt utána el is kell távolítani az anyagból, nagyon sok-sok vasalással, vagy gyúlékony benzines kimosással. Ráadásul a kontúr színe az alapszín lesz, vagy több rétegben, mindig körülötte, rá takargatva az előző színekre, érhető el más színösszeállítás. S egy emberöltő míg az ember megszabadul a viasztól, s ha nem szeretne a viaszolt felület szélén kontúrt, akkor még ráadásul a végén az egészet le kell viaszolni, csak így lesz homogén. De vasalással soha nem lesz újra hajlékony az anyag. Nem tudod úgy visszaszedni, csak benzinnel. Az meg erősen gyúlékony. Suliban nem is próbálkoztunk vele. Még most sem vagyok elég bátor hozzá. :)
Ha kontúros munkát szeretne kivitelezni az ember, arra vannak más festékek, tégelyesek, nem por alakúak. Pl. a Deka, Südor, stb.. Szitafesték alapúak, vagy valami hasonló, legalábbis állagra nekem olyannak tűnnek. Nem szívódnak be az anyagba. A felületen maradva tapadnak meg. Kontúros munkákhoz azzal könnyebb bánni. Kisebb felületen. Nagyobbra már nem olyan könnyű ecsettel pepecselni. Akkor jöhet a stenciles kitakarósdi. Vagy tényleg a szita.
A selyemfestés pedig megint egy külön műfaj. Arra most nem térnék ki.
Kékfestéshez meg nem értek, pedig az is izgalmas területe a szakmának, de az már inkább hasonlít az alkímiára… Házilagosan sem egyszerűen kivitelezhető. Csak olvastam róla, még nem próbáltam. Remélem, egyszer…
Ennél a leírásnál még lényegesen több trükkje van a textilfestésnek. Én csak nagyon az alapokat írtam le. Ha valakit mélyebben foglalkoztat, az keressen valamilyen szakirodalmat. :)
Ui.: Átlépte az 1000-et a számlálóm. :D Pezsgőt bontunk! :) Bár az is igaz, hogy legalább a negyede tuti én voltam! :P
Kép forrása: http://mek.niif.hu/02100/02115/html/img/3-118b.jpg
Sokan belefognak mostanában a házilagos textilfestésbe. Vagy mert drága az óhajtott szín, vagy nem kapható. Tény, hogy gazdaságosabban kijöhet így az ember, pláne, ha olcsón jut az alapanyaghoz, s általában a fehér vásznak olcsóbbak. De beszerezhető jó áron molinó, ami festeni is jó. Akármennyit is változott a világ, mióta én ezt tanultam. Akármennyivel jobb minőségű, sokadik generációs festékek jönnek ki a gyárakból, festeni továbbra is a természetes alapanyagú textileket érdemes. Példaképp pamutot, lent, gyapjút, selymet (de azt inkább csak hidegen, vagy nem túl melegen, mert kényes).Azért írom le most ezt a bejegyzést, hogy segítséget nyújtsak a kezdetekhez. Igaz, rég nem festettem, de még emlékszem, hogyan kell. :) A bejegyzés nagy része az, amit már máshol, fórumokon is írtam. Nem célom semminemű reklám, vagy termék-lejáratás, csak a saját tapasztalatok megosztása.
Vannak már jobb, s lényegesen drágább festékek is a Columbusnál, de ez az ami árban olcsó, s szinte minden vegyi boltban kapható, tehát helyileg is elérhető. Állítólag a Procion sokkal jobb minőséget produkál. Azt még nem próbáltam, de tervezem. Viszont az Iberiát igen, még a műszálasra való termékét is. Nem voltam elájulva tőle. Szebb, erősebb színt hoztam ki a Columbusból. Aki a pasztellesebb színeket kedveli, annak az Iberia való, vagy a kihűlt Columbus-lé. :) Mindenesetre kezdetben, a kipróbálás fázisában nem javaslok senkinek nagybefektetést. Ha esetleg mégsem tetszik neki az ilyen jellegű pepecselés, könnyen a nyakán maradhat a túl nagy kiszerelés, vagy a túl drága festék. A mai festékek használhatók akár mikróval is, vagy egyszerűen a mosógépben (un. hidegbatik festékek). Ilyen újításokat én még nem próbáltam, az én tanulmányaim idején a hagyományosabb eljárások dívtak. Így én csak ezt tudom továbbadni.
A Columbus por alakban, kis papírtasakokban kapható, rengeteg színben. Ezek egymással jól keverhetőek. Nem utolsó szempont az sem, hogy hazai termék. Van egy színtáblázatom, amin elég sok szín textilmintában van meg. Anno a suliban festegettük meg, hogy lássuk melyik milyen. Alkalomadtán fellököm, de most nem tudom merre leledzik.
Festés előtt az anyagot be kell avatni. De persze elképzelhető festés közben is némi zsugorodás – anyagfüggő -, hisz főzzük. Tehát szabni inkább festést követően érdemes. A Columbust a jó színhatás kedvéért érdemes főzni, legalább egy marék sóval, mert főzés közben a hő és a só fixálja. Ehhez kell némi biztonsági óvintézkedés. Gumikesztyű, fakanál, gyerek eltakarítása a tűzhely mellől. Ráadásul egy lábost be kell fogni a művelethez. Azt később másra már nem használható, legalábbis főzéshez tuti nem. :) Legalább akkorát, amiben a festendő anyag kényelmesen el tud merülni. Belekeverni a marék sót, a festéket, s forrás után mehet bele az anyag. Ezt követően kis lángon egy órán át kell főzni, kevergetve, ha élénk színt akarunk. De mint ahogy minden tűzhely más, ki kell tapasztalni, hogy milyen hőfok, s mennyi idő adja meg a kívánt színmélységet. A kifáradt festéklé, egy órán túl, vagy bizonyos idő elteltével, másodszori merítésre már fakóbb színt ad. Érdemes már a tűzhely mellé az ecetes öblítőt odakészíteni, lavórban. Így nem a forró leves edénnyel kell a házon átvágni a fürdőig. Igaz, így a lavór környékét, lehet a tűzhelyet magát is fel- és le kell majd mosni. Ha az idő letelt, akkor óvatosan kell átemelni a lavórba, esetlegesen a fakanállal az anyag alá nyúlva. (Persze ez is méretfüggő. Anno én nagy darabokat, farmereket festettem.) Nem kell félni az ecetszag miatt, kiszellőzik majd. Különben meg antibakteriéális, no meg vízkőtlenítő hatása sem elhanyagolható, amellett, hogy színmegkötő. (Tehát vízlágyító, ezért adagolható akár mosáshoz is, főképp öblítővízbe – az anyagot lággyá varázsolja. Én ecetessel mosok fel-le, ablakot, WC-t, mosógépvízkötlenítésre stb. Öko, biológiailag lebomlik, a gyerek, macska sem áll fejre tőle, max. kicsit szúros a szaga.) Száradást követően érdemes még átvasalni valami anyagon keresztül, fonákról, hogy még jobban fixálódjon. Elképzelhető, hogy az első mosásokkor ereszt, ezért külön kell mosni, s ecettel öblíteni.
Elméletileg hidegvízzel keverve is festhető ez – s tudomásom szerint – a többi textilfesték is, akár ecsettel, vagy szivaccsal pacsmagolva. De akár merítve is Persze ezesetben nem lesz olyan élénk.
Ha nem egyszínű anyagra vágyunk, akkor több mintázási lehetőség is rendelkezésünkre áll. Különböző trükköket bevetve más-más eredményt érhetünk el. Számos ilyen technika van. Csak párat írok le, csak az alapokat. Otthon el lehet vele játszani, esetleg újabbakat kiötölni hozzá! Ez teljes mértékben gyakorlati, tapasztalaton alapuló technikai része a dolognak. Van itt egy jó kis fóruma a textilfestésnek, persze elsősorban Procionnal. De az általuk elért hatások talán más festékkel is működhetnek.
Pár batiktechnika:
A különböző batikhatások úgy érhetőek el, hogy például elkötözgetjük, vagy nagy fércöltésekkel elvarrhatjuk, ráncolhatjuk az anyagot. Az így keletkezett, lefedett ráncokba nem jut a festék. Ott a festés előtti szín fog látszani.
Ha csak összegyűrve belemerítjük a festékbe, akkor felhős, márványos hatás érhető el, pasztellszínnel.
Vagy akár hajtogathatjuk az anyagot, s csak a hajtott széleket dugjuk a festékbe, így lesz kockás, csíkos , vagy akár háromszögekkel, rombuszokkal tarkított.
Bizonyos sókkal különböző „robbantásos” hatások érhetőek még el. Pl. az effektsót selyemfestéshez használtam anno, ami a nedves festékre szórva, ahol az anyaghoz ért, sugárirányban szétkergette a festéket. (De láttam már Procionos festésnél buborékhatásokat elérni is. Sajnos nem tudom hogyan, de mindenesetre jól néz ki.)
S persze van a hagyományos viaszos batik technika is. Csak érintőlegesen: mivel ezek a festékek, akár a természetes festékanyagok, beleívódnak az anyagba, s a szálak közt futnak tova, ha kontúrosat akarsz festeni vele, akkor valamivel meg kell állítani a terjedését, s erre való a viasz. Melegen, ecsettel, vagy pipával vihető fel. Macerás, mert a felvitt viaszt utána el is kell távolítani az anyagból, nagyon sok-sok vasalással, vagy gyúlékony benzines kimosással. Ráadásul a kontúr színe az alapszín lesz, vagy több rétegben, mindig körülötte, rá takargatva az előző színekre, érhető el más színösszeállítás. S egy emberöltő míg az ember megszabadul a viasztól, s ha nem szeretne a viaszolt felület szélén kontúrt, akkor még ráadásul a végén az egészet le kell viaszolni, csak így lesz homogén. De vasalással soha nem lesz újra hajlékony az anyag. Nem tudod úgy visszaszedni, csak benzinnel. Az meg erősen gyúlékony. Suliban nem is próbálkoztunk vele. Még most sem vagyok elég bátor hozzá. :)
Ha kontúros munkát szeretne kivitelezni az ember, arra vannak más festékek, tégelyesek, nem por alakúak. Pl. a Deka, Südor, stb.. Szitafesték alapúak, vagy valami hasonló, legalábbis állagra nekem olyannak tűnnek. Nem szívódnak be az anyagba. A felületen maradva tapadnak meg. Kontúros munkákhoz azzal könnyebb bánni. Kisebb felületen. Nagyobbra már nem olyan könnyű ecsettel pepecselni. Akkor jöhet a stenciles kitakarósdi. Vagy tényleg a szita.
A selyemfestés pedig megint egy külön műfaj. Arra most nem térnék ki.
Kékfestéshez meg nem értek, pedig az is izgalmas területe a szakmának, de az már inkább hasonlít az alkímiára… Házilagosan sem egyszerűen kivitelezhető. Csak olvastam róla, még nem próbáltam. Remélem, egyszer…
Ennél a leírásnál még lényegesen több trükkje van a textilfestésnek. Én csak nagyon az alapokat írtam le. Ha valakit mélyebben foglalkoztat, az keressen valamilyen szakirodalmat. :)
Ui.: Átlépte az 1000-et a számlálóm. :D Pezsgőt bontunk! :) Bár az is igaz, hogy legalább a negyede tuti én voltam! :P
Kép forrása: http://mek.niif.hu/02100/02115/html/img/3-118b.jpg
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bejegyzések
6 megjegyzés:
Köszi a hasznos tanácsokat
Köszi szépen, sokat segítettél a batikolás alapjaiban. Gyerekkoromban csináltuk édesanyámmal, de azt már elfelejtettem. Most újra próbálkozom :)
Szia,akkor jól értelmezem hogy a ruhát ebben a festékes löttyben kell egy órán át tűzhelyen forralni? :o
Örülök, hogy hasznosnak vélitek ezt a kis összefoglalót. :)
Kedves Névtelen! Igen, ebben a lében kell főzni, s aztán ecetes öblítőben áztatva fixálni a színt. De ma már vannak, akik mikrózzák, vagy egyszerűen mosógépben festenek. De hagyományosan főzni kell. Hideg festéklé is megfogja, de nem lesz olyan élénk a szín. Pasztell színhatás eléréséhez vagy ezt, vagy rövid főzési időt javaslok. Régen a festőnövények főzetével festettek. Ezeket is lehet hidegen is alkalmazni, de a színmélység a hő hatására alakul ki, ugyanis a hő fixálja, köti meg a festéket az anyagban. Ezért érdemes festést követően egy rongyon, vagy itatós papíron át átvasalni az anyagot, természetesen a vasalódeszka huzatát is érdemes megóvni, mert még egy-két mosásig engedi a színét. Addig külön érdemes mosni, s ecettel öblíteni! A színengedés miatt nem mindegy, hogy milyen típusú, mennyire természetes festéket használunk, hisz a textilek közvetlenül érintkeznek a bőrünkkel! De a Colombusra nekem még nem volt bőrirritációm, holott nagyon érzékeny a bőröm. :)
Skippo
szia! talán még olvasod a kommenteket, hadd kérjek tanácsot. Azt olvastam, a Columbus-szal nejlont is lehet festeni, és harisnya anyagot szeretnék festeni, fehéret középkékre, kislányom farsangi jelmezéhez. Sajnos nem tudom főzni (túl nagy az anyag), lavórban próbálhatnám meg forró vízzel. megfogná? vagy ne is próbálkozzak vele? köszi
Megjegyzés küldése