ReKreáció

Ezt még nem is mutattam. Nincs benne újdonság, max. a csomagolás. De - dokumentálási szándékkal - csak felrakom. Hátha valakinek tetszik! :)
Egy általam horgolt csipkebross és általam nyomtatott, szabott doboz, valamint egy nagyon amatőr módon hímzett levendulapárnácska. :) Még csak most gyakorlom ezt a kézimunka technikát...

November utolsó napjait éljük. A római „novem” szóból származik, ami jelentése: kilenc, mely az év kilencedik hónapjára utal. Az évszak utolsó hónapja, őszutó, katolikusoknál Szent András hava, régen a köznyelvben a beszédes Disznótor hava nevet viselte, a székely-magyar naptár pedig az Enyészet havaként tartja számon. Már befejeződtek a betakarítások, s a ködös, csapadékos idő után megérkeznek a varjak, s az első hó. A téljósló megfigyelések időszaka. Ilyenek a következők:
„- ha Mindenszentek napján hó esik, nem olvad el márciusig;
- ha Mindenszentek napja nedves, lágy telet várhatunk, ha pedig száraz, úgy kemény tél következik;
- Márton olykor fehér lovon jár;
- ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál;
-Szent Erzsébet napja, tél erejét szabja. Ha az Örzsébet a "hópendelyét" alaposabban megrázta, abból enyhe decemberre és lágy télidőre következtettek;
- ha Katalin kopog, a Karácsony locsog;
- amilyen Katalin napja, olyan a január, amilyen a következő nap, olyan a február.”*
/Milyen is volt? :)/

Még népi mondóka is szól róla:
„Ködös Márton után
Enyhe telet várhatsz,
Havas Márton után
Farkast soká láthatsz.
Szent Erzsébet-napja
Tél elejét szabja,
Az András-napi hó
A vetésnek nem jó.”*

A 100 éves naptár szerint hosszú és kemény télre számíthatunk, ha a madarak ősszel „feltankolnak”, kövérek, ha sok a makk és a keménymagú gyümölcs, ha október hideg és viharos, és ha november száraz, nem fagyos. Ezek szerint nem sok jó kecsegtet bennünket… :)

De nem csak az időt jósolták eleink, hanem arra is kíváncsiak voltak a lányok és legények, mikor, s kivel kötnek házasságot. Katalin napjához is kapcsolódnak férjjósló babonák. Ha a lányok gyümölcsfaágat, ún. Katalin ágat állítanak a vízbe és az karácsonyra kihajt, akkor közeleg a menyegző. A legények, ha e napon böjtölnek, akkor álmukban megláthatják a jövendőbelijüket. Számos vidéken Katalin nap dologtiltó, azaz az ekék nem szántanak, a malmok nem őrölnek, kenyeret nem sütnek.
De november 30., András, azaz a beszédes „disznóölő” napja is hasonló „bolondságokkal” telt anno. A Művészeti suliban - mint már itt utaltam rá - mi is főztünk fiúnevekkel töltött gombócot, mely azt mutatta meg, hogy hogy fogják hívni a jövendőbeli férjed. Amelyik nevű gömböc először tempózott fel a víz színére... Na ebben nem vettem részt. De öntöttem ólmot, ami öntvénye meg a jövendőbeli foglalkozására utal. Az enyém eredményére sajnos már nem igazán emlékszem… Talán meg sem tudtuk fejteni, mert csak egy massza lett. :) /Valahol talán még megvan?!/ Viszont élénken él bennem, hogy a művtöri tanárnőmnek virágcsokorhoz volt hasonlatos, s tényleg kertész a férje. :)
A régi lányok viszont még több praktikát is bevetettek, például ha a párna alá rejtettek férfi ruhaneműt, akkor jósálomban jelent meg a jövendőbeli vőlegény képe. Mondás volt: „Aki böjtöl András napján, Vőlegényt lát iccakáján.” Lefekvéskor mondták :”Ágyláb, léplek Szent András kérlek, mondd meg, hogy ki lesz férjem!”
Vagy, ha a disznóólat megrugdalva a cucu visszaköszönvén röfögött, a röffentések száma jelezte, hogy hány évig marad még pártában a leányzó. A Zemplénben még annak is külön jelentése volt, hogy milyen korú disznó szólt. Ha anyadisznó röffent először az özvegyet jelzett, ha malacka, akkor legényt. De még a zsindelyes ház ereszét is megrázták, s a kötényükbe hulló magokból jósoltak a következő szerint: „Ha a lány kötényébe búzamag hull, jómódú legény veszi feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férje, ha pondró hull bele a zsúpszalmából, még a következő évben teherbe esik”**
De még bizony a trágyadombra se röstelltek felmászni, hogy kifüleljék merről ugat a kutya, mert a vőlegény is arról várható.
Szóval hajadonok hajrá! Itt az egész nap, no meg az éjszaka a hasonló praktikákra. Az idei – Márton, Zemplénben inkább András „bírálta” - újbort is meg lehet hozzá kóstolni! ;)

Nektek hogy telt a november? :)))

Forrás:
*Szoboszló Képeskönyve
**Magyar Néprajz Lexikon

Kép forrása:
http://www.pink.hu/data/cikk/2/1/96/12/cikk_2019612/alom_490X370.jpg

Régi-új néprajz, vagy „hagyomány”-szenvedélyemnek továbbra is hódolva: megint kicsit lemaradva emlegetném fel a karácsonyi ünnepkört, amibe éppen beleléptünk. :)
Régen a Márton napi vacsora volt az utolsó mulatság az adventi böjtöt megelőzően. Azonban a 19. században széles körben elterjedt a korábban csak arisztokrácia által űzött bálozás. Tél a bálok időszaka. A báli szezont Erzsébet napjához kötődő jótékony célú táncos összejövetelek nyitják, ami Katalin napon, szalagavatókon és Szilveszteren át a télbúcsúztató farsangig tart.

S megragadnám az alkalmat, hogy báli kiegészítőként a következőket ajánljam. :)

A reklám helye után…
Igazán nem is a báli szezonról szeretnék írni, mert máris itt az Advent, ami viszont már nem a tánc, hanem a testi és lelki ráhangolódás, a Megváltó születését előkészítő, várakozás időszaka. Advent, azaz „eljövetel”, az „adventus Domini”, „Úr eljövetele” rövidítéséből származik, s a karácsonyt megelőző negyedik, azaz Szent András napjához legközelebb álló vasárnap veszi kezdetét, a 4. század óta. /Két napja kezdődött. :)/
A karácsonyi ünnepkör kezdete, mely január 6-ig tart, vízkeresztig. /Vagy amit akartok?! :)/
Első vasárnapja az egyházi év kezdete is. Advent négy hete a keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepére való testi és lelki felkészülés ideje, régen a katolikusoknál hozzátartoztak a hajnali misék, azaz a roráték. Ekkor még a böjt időszaka is volt. Tiltott volt a zajos mulatság és lakodalom. Néhol szokás volt a Szentcsalád-járás, amikor a hívek egy Szent Családot ábrázoló képet hordanak házról házra, jelképezvén Szűz Mária és Szent József szálláskeresését Betlehemben. Csoportok szerveződnek, elkezdik felkészülésüket a betlehemesek.
A 19.-20. század óta szép szokás adventi koszorú készítése, körbe kötött fenyőágakból, amelyen elhelyezett négy gyertya Advent négy hetének szimbóluma. Minden vasárnap meggyújtanak rajta egy újabb gyertyát, mely a Jézusra várakozó emberekben növekvő fényt szimbolizálja. Ősét 1839-ben készítette el Johann H. Wichern, német, evangélikus lelkész, aki december 1-jén egy világításra használatos, felfüggesztett szekérkerékre 23 gyertyát helyezett, s minden nap meggyújtott közülük egy újabbat karácsonyig. Ez egyszerűsödött le később a négygyertyás verzióra.
A katolikus liturgiában az adventi koszorú gyertyáinak színe három lila és egy rózsaszín, melyek jelentéssel bírnak, amik egy-egy személyt, vagy közösséget és fogalmat jelölnek.
Az első három lila gyertya szimbolizálja a bűnbánatot és a lelki előkészületet, melyek jelentése rendre*:
- Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
- zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás, bronzvasárnap gyújtjuk (remény);
- Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez, aranyvasárnap gyújtjuk (szeretet);
A rózsaszíné:
- Szűz Mária – aki megszülte a Fiút, ezüstvasárnap gyújtjuk (öröm).
Az ezotériában az ibolyaszín a spiritualitás, az ezoterikus képességek színe, míg a rózsaszín az örömöt, a szeretetet, és a boldogságot jelképezi.**
Nem katolikusoknak is érdemes a gyertyagyújtás közben elgondolkozni kicsit ezeken a fogalomkörökön.
Tehát ez az elmúlt vasárnap a hitről szólt. Van hited? Mit hiszünk, gondolunk a Karácsonyról?
A következő témája a remény. Vannak álmaid? Hiszel, reménykedsz a megvalósulásukban? Teszel érte? Milyen karácsonyi ajándékban reménykedsz? :)
Ezüstvasárnap az örömé. Érdemes számbavenni szeretteinket, s végiggondolni, hogy milyen ajándéknak örülnének, hisz ilyenkor még nem késő beszerezni, ha eddig még nem tettük meg. Nem muszáj tárgyiasult dolgokat ajándékozni! Pláne, ha nincsenek meg hozzá az anyagi kereteid. Lehet az akár egy szép gondolat is, egy jó vers, egy kellemes beszélgetés, vagy akár csak egy kedves mosoly egy idegenre. A legnagyobb ajándék amit a másiknak adhatsz, az a tiszta figyelmed. Ajándékozd meg a szeretteidet közös élménnyel! S most sem kell a legdrágábbakra gondolni! Főzz egy jó vacsorát, engedj egy forró fürdőt a párodnak, stb.
Készíts hosszantartó, akár egész éves ajándékot, mondjuk egy tizenkét darabos kuponfüzetet, melyből havonta egy váltható be! Hogy mit tartalmazzon, azt rád bízom!
Ötletnek, amik szinte semmibe nem kerülnek:
- január: közös szánkózás, hócsata;
- február: forró fürdő és masszázs / forrócsokizás;
- március: közös sütisütés;
- április: közös tojásfestés, tojáskeresés;
- május: kirándulás, virágkoszorú készítés;
- június: kerti sütögetés, szalonnasütés;
- július: közös pancsolás, akár a kerti slag alatt;
- augusztus: csillaghullás lesés;
- szeptember: piknik;
- október: gombászás;
- november: olvassatok fel egymásnak verseket, vagy vicceket, vagy társasozzatok végig egy estét;
- december: közös képeslap-, ajándékgyártás.
Aranyvasárnap jobb esetben már a szeretet jegyében telik, s nem az utolsó percre hagyott ajándékok után szaladgálva. Érdemes végiggondolni, hogy hogyan van jelen az életünkben a szeretet, s belesütni egy finom sütibe, amivel aztán majd jól belakik a család a fa alatt, amikor már a szentestei lakoma után, az ajándékok átnyújtását követően, fellélegezve, jóleső érzéssel, megérdemelten nyúlunk ki. :) Alig várom azt a felszakadó sóhajt! :)))

Forrás:
*Wikipédia Advent
**Nők Lapja Café Advent

Kép forrása:
http://www.cityfood.com/media/resampled/articleElement/137/resampled_victorian%20noel.jpg

Avagy hogyan vidítsuk fel beteg gyermekünket? - Képekben...

Az említett Márton napra ezt a vesszőparipát készítettem unokaöcsinek. Nem egészen ilyen volt a terv, no de így sikeredett. Javarészt újrahasznosított. Ami viszont nagyon pozitív, hogy unokaöcsi nagy örömmel fogadta. Az ő névnapja nagycsaládi esemény szokott lenni, hegyekbe történő elvonulással, libasütéssel, közös mókázással. Gyönyörű helyen voltunk. /De majd erről holnap! :)/ A népszámlálás is így nézett ki, hogy vagyunk 14-en és két lovacska. Ugyanis kettőt készítettem, hogy - eddigi tapasztalat alapján - ne legyen veszekedés. Meg amúgy is akartam az én kis hercegnőmnek is egy pacit. Csak neki lányos kivitelben. Sajnos annyira kapkodtam, hogy az első verzióban elkövetett szemfelvarrás kb. 10 percig bírta. Ezért nem szabad elsietni a dolgokat. Úgyis meg kell előbb-utóbb rendesen csinálni! Hát a második verzió látható a sarokban. Csillagszemű lett.


Nagy siker lett mindkettő, amitől hízik a májam. :D Olyannyira megbecsülték, hogy Marcika külön fektette le, párnára, s még be is takargatta. Első viszont nem az volt, hogy rápattant, hanem - meglepő mód - bábelőadásba fogta be a jószágot.
Végre tudom mi a becsületes neve - az általam jobbhíján csak botlónak becézett játéknak. Sógorom ránézve az első pillanatban megfejtette, amin én lassan egy éve gondolkodom. Hát igen, hajlamos vagyok túlbonyolítani a dolgokat. :)

Itt még nem ért véget az ajándékok sora. A tél közeledtével családunkban igencsak megszaporodnak az ünnepek, szinte egymást érik.
Bár megintcsak jelentős (hónapos) fáziseltolódással mutatom a képeket. :) A minőségére nem kell figyelni. Kutyafuttában lett fotózva, mint általában.Unokahugi névnapjára készült ez a kis téliesített kalap, nagy, meleg fülekkel, pomponokkal, saját ötlet alapján. Leírás nélkül, szimultán, mint ahogy gyakran szoktam mostanság horgolni. Csak úgy, örömből... 2 in 1. Meleg időben csak lekapja az ember a füleit, s máris nyári kalapként funkcionálhat. :)
Valamint egy hajpánt a szokásos horgolt csipkevirággal, s pillangóval. Utóbbi szintén saját kísérletezés eredménye.
A kalapos fotón, mint beugró manöken a kislányom, a hajpántoson viszont már a nem túl elégedett megajándékozott látható. :)
/A múltkor puha kutyust kapott, amin összevesztek a lányok. Úgy tűnik nem sikerült überelni ezzel a mostani ajándékkal... :D/

Kihagyhatatlan játék retromummy-nál! Ugyan sok a jelentkező, de legalább nemzetközi, s nem utolsósorban gyönyörűek ezek az anyagok! Igazán kislányruhának valók. Olyan jó volna megnyerni! :)