2010. április 15., csütörtök
Igen egy csipetnyi, hisz már elmúlt húsvét. Egy kis villanás a múltból. Aznap Földanyát is meglocsolták, s két csöppnyi lányka megállt, hogy rácsodálkozzon. :)
S az állatkák fogadtatása. Íme:
Unokahugi a vakvéletlennek köszönhetően összeöltözött a báránykájával. :)
Csöppöm meg sem állt egész nap, így csak a délutáni szunya után tudtam lencsevégre kapni a nyulával. Az a rongydarab annyi szeretet meg ölelést, puszit kapott, hogy már kezdtem féltékeny lenni. :) Még másnap sem vált unalmassá a nyuszi. Ezt látni felér bármilyen dicsérő szóval! :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bejegyzések
2 megjegyzés:
De jó látni, amikor az ember munkáját így megbecsülik:-)
Ugye! Annyira jó érzés. Mindig hozza magával enni, s a nyúl nyakába is partedlit kell rakni. :)
Megjegyzés küldése